A jóga nemcsak a legősibb élettudomány, amely gyakorlataival a testet fiatalon, életerősen tartja, hanem egyidejűleg szellemi és lelki tudomány is, amely megtanít nyitott szemmel járni, elemző módon szemlélni saját magunkat, továbbá a körülöttünk lévő világot is, melyben minden mindennel összefügg.
A jóga valójában egy életmód, az önfejlesztés legrégibb módszere, amely új távlatokat nyit meg mindenki számára: az egészség, a harmónia, a béke, a stressz nélküli élet, s az önmegvalósítás magasabb rendű távlatát.
A jóga hatása elsőként a test szintjén megvalósulva az egészség és az életerő fenntartásában nyilvánul meg. A jógagyakorlatok és a hozzájuk kapcsolódó relaxációs és meditációs technikák az emberi egészség számos területén fejtik ki jótékony hatásukat.
Amellett, hogy a csont-, és izomrendszer mozgékonyságát s erejét növelik, fejlesztik a test hajlékonyságát, és tartósan serkentik a vérkeringést. Kedvezően befolyásolják az anyagcsere-folyamatokat, növelik a tüdő kapacitását, segítenek a túlsúlytól való megszabadulásban, s csökkentik a vér koleszterin és vércukor szintjét.
Bizonyos ászanák megfelelő kivitelezése a belső elválasztású mirigyek (agyalapi mirigy, pajzs-, és mellék-pajzsmirigy, hasnyálmirigy és mellékvese) működésére is pozitívan hatnak.
Túlzott stressz-hatás, koncentrációs zavarok és esetlegesen ideggyengeség esetén is jótékony hatásúak. Speciális gyakorlatai révén a jóga bizonyos látászavarok (rövid-, és távollátás, a szem mozgató izmok gyengesége) javításában is segíthet. Mindenekelőtt azonban a betegségek megelőzésében van felülmúlhatatlan szerepe.
Á S Z A N Á K
Az ászana kifejezés ülőhelyzeteket jelent, de ide tartoznak mindazok a tradicionális testhelyzetek, amelyek a jóga-hagyományok forrásaiban fellelhetőek. Ahogyan korábban már említettük, a jógapózok rugalmasságot és életerőt kölcsönöznek az anyagi test számára.
A megfelelően elsajátított gyakorlatok a test és az elme stabilitását eredményezik, s azáltal, hogy kiűzik a bennünk felgyülemlő feszültségeket, megszüntetik a tudat ingatagságát.
